Digitális és hagyományos tanári kompetenciák

Az általam választott tanári kompetencia A tanulási folyamat

szervezése és irányítása. Ehhez az ISTE-ben A tanulói kreativitás

és a tanulók tanulásának inspirálása és támogatása elnevezésű

digitális kompetencia kapcsolódik.

A két kompetencia lényegében nem sokban különbözik egymástól. Mindkettő lényege a tanulók motiválása, támogatása a tanulásban, tanulásuk szervezése és mindehhez a digitális lehetőségek kihasználása. Az ISTE mindenképpen fontosnak tartja a diákok kreativitását is, nem csak a hagyományos értelemben vett tanulási folyamatokat. Kitér az aktuális kérdésekre, a tanulók reflexióira, együttműködésre.

E két meghatározás kapcsán a következő –koránt sem a teljesség igényére törekvő- gondolatok ébredtek bennem a motiváció, a tanulásszervezés és tanulástámogatás témakörökben:

A tanulásszervezés kifejezésről rögtön eszünkbe juthat egy olyan pedagógusnak a képe, aki az osztály előtt áll, száját penge vékonyra szorítja, kezében pálca. A padokban reszkető diákok sora, a tanár fegyelmez, rendet tart. Valóban, a tanulás megszervezéséhez elengedhetetlen a rend és a fegyelem a tanórán, de nem szükségszerű a tekintélyelvű hierarchia, nem kell a tanárnak mindenhatóként az osztály fölött állnia, és porondmesterként dirigálnia. A tanulásszervezés  szerintem sokkal összetettebb folyamat. Fontos, hogy a diákok együttműködő szereplői, ne csak alávetett „elszenvedői” legyenek egy órának. Ha bizonyos fokú szabadságot élvezhetnek, mindenképpen fegyelmezettebben, odafigyelően fognak dolgozni, motiváltabbak lesznek az aktív részvételre, a tanulásra.

A megfelelő munkaszervezés sokban elősegítheti a hatékony munkát. Ha előzetesen alkotunk szabályokat, tűzzük ki a határokat, minden diák számára egyértelmű lesz a követelményrendszer, megelőzheti az esetleg felmerülő problémákat, és nem utolsó sorban pedig egy oldottabb légkörhöz járulhat hozzá. A diákok a közös szabályalkotással részesnek érzik magukat a tanulási folyamatnak, egy pozitív hangulatú órán sokkal könnyebben megy a tanulás, motiváltabbak a diákok, nagyobb kedvvel vágnak bele az új feladatba.

Igen fontos kérdésnek tartom ennél a kompetenciánál a diákok motiválását. Számos módszer létezik erre, s a digitális eszközökkel talán még több lehetőség nyílt meg a pedagógusok számára. Meghatározó tényező lehet az, ha a diákok olyan eszközökkel dolgozhatnak órán vagy házi feladat elvégzésekor, ami ismerős a számukra, nap, mint nap használják, szeretik. Az ISTE meghatározása szerint a tanárnak inspirálnia, támogatnia kell a tanulók kreativitását is. Mi sem adhat ennél kedvezőbb lehetőségeket, mint a virtuális világ. Nem is sejthetjük, mi minden jut a diákok eszébe, ha egy kicsit rásegítünk. Csak össze kell kapcsolniuk kedvenc alkalmazásaikat, internetes oldalaikat a tananyaggal. Fontos lehet, hogy egy feladaton belül kínáljunk fel választható alfeladatokat, hogy a tanulókat belső motivációjuk is munkára késztesse, ne csak azért csináljanak meg valamit, mert kötelező.

A digitális technikák kiválóak lehetnek egy-egy nagyobb lélegzetvételű feladat elvégzéséhez. Például egy projekt megtervezéséhez, kivitelezéséhez. A tanárok feladata, hogy érdekessé varázsolja a tananyagot (ehhez nyújthat nagy segítséget a technika), a megfelelő instrukciókkal lássa el a diákokat, munka közben is figyelje részfeladataikat, részeredményeiket értékelheti is. Fontos, hogy segítsen, ha a munka elakad, adjon lehetőséget következmények nélkül javítani és a feladat végén a munkát bemutatni. Értékes mozzanat lehet még az is, ha a feladatra nem csak a tanár, hanem maguk a diákok is reagálhatnak, így nyomon követhetik saját fejlődésüket, felfigyelhetnek tanulási folyamataikra és megtanulhatnak javítani technikáikon.

Az ISTE kiemeli azt is, hogy a tanárnak élő példákkal kell szemléltetni, motiválni a diákokat. Erre is kiváló lehet a digitális pedagógia.

Összefoglalva elmondható az, hogy a digitális eszközök hatékonyan segítik a pedagógusok és a diákok munkáját is. Megszámlálhatatlan lehetőséget rejt magában, melyeket csak meg kell ismerni, ki kell használni. A mi feladatunk az, hogy ezektől ne rettenjünk meg, bátran ismerjünk meg új technikákat, s ehhez sokat segíthetnek maguk a diákok is. Az iskolának nem kell olyan helynek lennie, ahol a tanár egy elérhetetlen, mindent tudó személy. Együtt kell dolgoznunk a tanulókkal, nyitottnak lenni az újra, támogatni őket abban, hogy kibontakozhassanak. Meg fogjuk látni, nem csak ők tanulnak, hanem mi is. (És azt sajnos el kell ismernünk, hogy a digitális világ útvesztőiben egyre inkább ők lesznek előnyben... De nem szabad feladni, mindig lehet tanulni, ha engedjük, hogy tanítsanak.)

A kreativitás és az oktatás összefüggéseiről érdemes meghallgatni Ken Robinson rövid előadását:

(forrás: http://www.ted.com/talks/ken_robinson_says_schools_kill_creativity?language=hu#t-85588 )